Ismét túl vagyunk egy Magyar Kupa fordulón, amely mostanra hagyományosan maratoni távon, pontosabban ideig vett igénybe versenyzőt, kísérőt egyaránt. Ez persze jó, mivel jelzi, az öttusa iránti érdeklődés alighanem kapott egy rendes kis löketet. A résztvevő klubok és versenyzők számát véve alapul, már-már hasonlatos volt ez egy számos korosztályt felvonultató utánpótlás úszóversenyhez. A nagyobb bázisból megfelelő szakmai munka mellett pedig nyilvánvalóan nagyobb eséllyel nőhetnek ki akár világraszóló eredmények is. Ennek tehát örüljünk, bármilyen későn is jutottunk aznap vacsorához.

És örüljünk annak is, hogy ezúttal sem kellett üres kézzel hazatérnünk erről az oda-vissza 120 kilométeres útról, mivel valamennyi csepeli induló becsülettel teljesítette az elvárhatót, s ez két korosztálynál egyéni és csapat érmekben is mérhető lett. Az „E” korosztályos fiúk között Pataki Gergő a dobogó második helyéig meg sem állt, s társai jó szereplésével kiegészülve (Horváth Merse 9., és a fölnevezett Holba Zalán 13.) ez csapatban is ugyanilyen színű medált eredményezett.

Ezúttal ezüstben utazott Kardos Bence is, s az egyéni éremmel nyakában,  csapattársaival, Koricsánszky Olivérrel (5.) és Pataki Balázzsal (9.) együtt ő is ott szoronghatott a dobogó második fokán.

Szorongásra egyébként senkinek semmi oka, a csepeli gárda kicsinyke és nagyobbacska tagjai  rendre hozzák az eredményeket, mi több a „B” válogatott álmok is egyre közelebb kerülnek, remélhetőleg többeknek is.

Ismételten köszönjük tehát a szép sikereket hozó versenyzői és edzői közreműködést.

Hajrá Csepel!